Légtömörség – a passzív házak alapja
Ahhoz, hogy egy valóban minimális energia igényű épületet lehessen megvalósítani, minden építőipari tervező és kivitelező részéről szükséges az összetett és összehangolt munka.
Mivel az általánosan ismert építőipari technológiákon jóval túlmutat a passzív épületek komplex rendszere, fontos alapjaiban megismerni azt a működési, fenntarthatósági elvet, ami valóban lehetővé teszi az összesített energiafelhasználás minimalizálását.
A passzív épületek alapja a külső termikus burok és az ellenőrzött légcsere!
A termikus burok:
Egy hagyományos építésű ház folyamatosan pazarolja az energiát, mivel állandó fűtést/hűtést igényel, a termelt energiát pedig elveszíti a nyílászárókon és az épület szerkezetén keresztül. A passzívházak külső határoló szerkezete viszont képes a legkevesebb energiát is megtartani.
– a hőhídmentes és kiválóan szigetelt, légtömör termikus burok
– kiválóan hőszigetelő nyílászárók
Légtechnika:
Olyan kellemes klíma előállítása, mely minimális energiával állandó hőmérsékletet biztosít és páratartalmat biztosít, tervezett gépészeti megoldásokat igényel:
– folyamatos légcsere, friss levegő
– por- és pollenmentes otthon az allergiában szenvedőknek
– kellemetlen szagok és huzat nélkül
– nincs penész, valamint hideg falak
Az elektromosság az energiahatékonyság szolgálatában:
A különleges építészeti eljárások újfajta megközelítést igényelnek a villanyszerelés területén. Mind a kivitelezés módjának, mind az automatizált épületfelügyelet megvalósításának alkalmazkodnia kell a passzív épület szerkezetéhez.
Passzívházak fűtése és hűtése
A legfőbb energiaforrások a szoláris nyereség, a bent élők által leadott hő, valamint a gépek által termelt “hulladékhő”. Rendkívüli hidegben szükség lehet kiegészítő fűtésre, a komfortos, 20-22 fok eléréséhez.
A beáramló napfény által közvetített hő a megfelelő méretű és tájolású nyílászáróknak köszönhetően energianyereséget biztosít. Nyáron, azonban gondoskodni kell a megfelelő árnyékolásról, hogy a ház ne melegedjen fel túlságosan.
A gépek által kibocsátott hő is hasznosul.
A -10 foknál hidegebb időben szükség van a kiegészítő fűtésre. Ez lehet megújuló, illetve nem megújuló energiaforrás is, egyéni igényektől függően.
Talajhőcserélő: pincemélységben, azaz 12-15 fokos hőmérsékletű talajban érkezik a levegő az épületbe, télen előmelegítve, nyáron előhűtve. A hőcserélő képes pl. -10 fokos levegőből, +5 fokos levegőt, illetve 35 fokos levegőből, 20 fokos levegőt előállítani.
Hővisszanyerős szellőztető rendszer: az elhasznált, szoba hőmérsékletű levegő kifelé haladva átadja hőjét a befelé áramló tiszta levegőnek. A folyamat közben a kettő nem keveredik.
A passzívház építés folyamata környezetbarát, hiszen a megfelelő tervezéssel és kivitelezéssel, minimális az építési hulladék, valamint a hagyományos építkezésekhez képest kevesebb a felhasznált víz és energia mennyisége.
A passzívházak energiaszükséglete rendkívül alacsony, ezért jelentősen csökkenti a környezetre ható terhelést, a teljes használati életciklus alatt legalább 90%-al csökkenti az energiaforrások felhasználását.
EU elvárások 2020-tól:
2020-tól minden új építésű házat kötelező a passzívház technológiával megépíteni.
Célja, az épületek energiafelhasználásának minimalizálása.
A passzívház építésű házak kiadásai gyakorlatilag nullára redukálhatóak, valamint környezetvédelmi szempontból rendkívül hatékony az energiatakarékosság e formája.
A határozat szerint ez az energiaszabvány 2018-tól a közszférában, 2020-tól pedig a magánszférában épülő, új építményekre lesz érvényes.
Egy ma megépülő passzívház még 2020-ban is értékálló lesz, ugyanakkor ez nem mondható el, egy hagyományos építésű épületről, melynek értéke valószínűleg drasztikusan csökkenni fog.